A kettlebell — tényleg csodafegyver?

Már régóta szerettünk volna írni az idehaza is egyre népszerűbb kettlebellről — azonban, mivel mi nem vagyunk aktív bellesek, így kerestünk valakit, aki ért is a témához. Tényleg olyan hatásos és egyedi ez az eszköz, ahogyan azt néhány használója állítja? Mik a kettlebell előnyei és hátrányai? Az alábbi írást a Confidence and Power blog szerkesztője, Zsolt bocsájtotta rendelkezésünkre — köszönjük!

„Ágyúgolyó fogantyúval,” mostanság hazánkba is kezd begyűrűzni az új őrület — olyannyira, hogy az talán már ellentétes hatást vált ki. Neve mindig is egyet jelentett az erővel, ám e tendencia napjainkban (főleg külföldön egyelőre) egyre inkább változik. Főleg hathatós zsírégető képessége no és egyedi volta miatt kezd átszivárogni a fitnesz-iparba, hollywoodi celebek használják: kétségkívül trendi. Népszerűsége nőttön-nő, sokan kipróbálják, beleszeretnek. Bizonyos harsány művelői (nem a szakmai körökre gondolok), gondolván, hogy a szent Grált tartják kezükben, erősen támadják a hagyományos testépítést/emelést. Ez pedig inkább eltávolítja az érdeklődőket, semmint közelebb hozza őket ehhez az — egyébként kiváló — eszközhöz. De mi van emögött? Egyáltalán, mi az a kettlebell? Honnan ered, mire jó, kik használják? Tényleg mindenre jó? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben az írásban, a részletességre törekedve, de a teljesség igénye nélkül. Ezt az eszközt évek óta sikerrel használom, ennek ellenére törekszem az objektivitásra, megpróbálom kívülről szemlélni a jelenséget.

Az évszázadok óta használatos súlymértéket eredetileg a takarmány mérése során alkalmazták Oroszországban, ellensúlyként. Akkoriban pudban mértek, egy pud pedig 16 kg. Ezért ennek töredékeit és többszöröseit képviselik a gömbsúlyok. Eredeti neve girja, használóit pedig girjevikeknek nevezik. A legelterjedtebbek a 12,16, 24, 32, kilósak, de van 48 kg-os is. A vele való gyakorlatozás vélhetően férfiúi virtuskodásból ered. Hamar elterjedt a hőskorszak (XIX. sz.) erőművészei körében. Az orosz atléták, súlyemelők azóta sikerrel alkalmazzák, nem is rossz eredménnyel… Valahogy mégis kiesett a köztudatból. Napjainkban reneszánszát éli, a volt Specnaz erőnléti edzőnek, Pavel Tsatsouline-nak köszönhetően. Pavel sokoldalú üzletember, korántsem a hagyományos súlyok ellensége. A testedzés terén a totalitásra törekszik, erőemeléssel, a régi idők erőembereinek gyakorlataival és gimnasztikával is behatóan foglalkozik. Több nemzetközi egyesület is a zászlaján viseli a régi harangsúlyt, pl. a Pavel által létrehozott RKC, és a dezertőr Steve Cotter nevéhez fűződő IKFF.

Rendben van, de ez is csak egy súlyzó! Miben olyan más? Az eszköz és a köré épített módszer alapjaiban mond ellent a testépítés aranykorától eltávolodott trendeknek: a gépekre alapozott „látványkondinak.” A hagyományos súlyzók (barbell, dumbbell) súlypontja pontosan a fogantyúra esik, itt pedig a gömbtest középpontjában van. Ebből adódóan használata, sőt, gyakorlatlan kéz számára puszta tartása is koncentrációt és kellő koordinációt igényel. Ennek érdekében más, együttműködő izomcsoportokat is munkára fog. A feszítettség elengedhetetlen, még a nyomásoknál is. A feszesség hangsúlyos a limit-erő fejlesztésében, a súlyt ugyanis végig kontrolláltan kell mozgatni. Ennek számos technikája van, amellyel edzőtermi teljesítményünket is bizonyíthatóan fokozhatjuk (Pavel Tsatsouline, __Power to the People, Naked Warrior — magyarul: A meztelen harcos). Tehát ne várjunk tőle izolációs gyakorlatokat! Minden gyakorlatban az egész test dolgozik, a rásegítő és stabilizátor izmokkal együtt! A test nem részek összessége, hanem olyan egész, amely részekre osztható.

A kettlebelles edzéseken ennek megfelelően az egész test együttes ereje gyarapszik. Minden edzésen valamennyi testtáj dolgozik. Az RKC rendszer megközelítése például tipikusan antik görög gondolatra épül: ne az egyes izmokat építsük, hanem a mozgást gyakoroljuk! Egyik jelmondatuk szerint „az erő egy képzettség,” ami elsajátítható. Azaz abban leszel jó, amit gyakorolsz, amit szokássá teszel. Pofonegyszerű! Így lesz minden edzésből gyakorlás, végső soron önismeret, és így javulnak meg végül rosszul beidegződött mozgásmintáink. A módszer nagyon alapos, a biztonságra és a fokozatosságra épít.

Kettlebellel mindazon gyakorlatok elvégezhetőek, mint egy kézisúllyal, ám ez fordítva nem mondható el: bizonyos kettlebell gyakorlatokra a normál súlyok nem (vagy kevésbé) alkalmasak. E gyakorlat-lexikonban bepillantást nyerhetünk néhány alapgyakorlatba (az elnevezések linkesítve vannak).

Sokan azt hiszik, hogy a kettlebelles edzés kardió. Hiszen azt látják, hogy olyan emberek lengetnek valami súlyt, akik ráadásul nem is bírnak olyan izomzattal, mint a bodybuilderek. Nos, a bell egyaránt alkalmas aerob, és anaerob munkára. E kettőt ügyesen ötvözi az említett rendszer.

Egyik nagy előnye, hogy ballisztikus gyakorlatok végezhetőek vele, magas ismétlésszámban. Ilyenek pl. a szakítás és a lendítés (snatch és swing, ld. őket a fenti lexikonban). Ezek kiválóan fejlesztik az erő-állóképességet (az állóképesség sokkal gyorsabban javul, mint az erő), fokozzák a test együttes erejét, számos izomcsoportot megmozgatva. A robbanékonyság is kiválóan fejlődik általuk. Az olimpiai súlyemelés fogásainak kivételével ez normál súlyzókkal kevéssé megvalósítható. Újszerűen is hathat. Edzeni kell a robbanékonyságra is? Erre a kérdésre a súlyemelők és erőemelők már régen tudják a választ.

A szakítás gyakorlat a zsírégetésben verhetetlen. Egy tanulmány szerint a kettlebellel végzett szakítások kétszer annyi kalóriát égetnek, mint a második helyezett aerobik. De nem csak aerob munkára alkalmas. A kettlebellel végzendő (katonai) nyomás az eltérő súlypont miatt nagyon kemény feladat. A gyakorlat leginkább a kézisúllyal végezhető ún. Arnold-nyomáshoz hasonlít. Egy ismert anekdota szerint Pavel és csapata kilátogatott egy versenyre (Arnold Classics?) egy 40 kg-os golyóval, és felkérték a résztvevőket, hogy nyomják ki a súlyt. Felkészültek arra a kifogásra, hogy ez csak technikai tudás, és készségesen és biztonságosan a jelentkezők kezébe tették a súlyt. Egyetlen testépítő sem volt képes rá. Ugyanakkor a strongmanek megbirkóztak vele. Azt hiszem, ennyi elég az erőről.

A fenti sztoriból is látható, hogy a kettlebell használata komoly törzserőt eredményez. Ez az egészség szempontjából sem utolsó dolog. Sokaknak elmulasztja a hátfájdalmát, mivel megerősíti a tartóelemeket. Vannak bizonyos gyakorlatok, amelyek komolyan fokozzák a flexibilitást is, ilyen a szélmalom például. Általánosságban, a javuló mozgásminták növelik a mozgásterjedelmet is. Mindezek figyelembe vételével nem meglepő, hogy az ízületekre is kedvezően hat.

A legjobb hatással a vállakra van. Bár évek óta edzek, mégis sikerült egy komoly vállsérülést összeszednem néhány évvel ezelőtt. A belles gyakorlás ezt megszüntette. Kettlebellel mindig olyan könnyűnek és természetesnek érzem a nyomásokat. Az eset korántsem egyedi, számos további példa is igazolja. A kettlebellel végzett munka jutalma erős és egészséges vállizomzat. Nagy kincs ez.

Általában a testépítők fogása nem túl erős, köszönhetően a hamis-fogás előnyeibe vetett tévhitnek és a nagy súlyos elemelés hiányának. Aki erős kézre vágyik, az szert tehet rá a gyors, ballisztikus emelésekkel. Hamar kialakul a satu-fogás.

Fontos még megemlíteni a „what the hell?”- hatást. A más sportágak felől közelítők gyakran igen meglepő területeken tapasztalnak számottevő fejlődést, holott nem is edzették azokat. Példának okáért számos elit erőemelőről olvashatunk, akik a ballisztikának köszönhetően jelentősen megnövelték elemelésüket. A jelenséget magam is több ízben éreztem.

Lássuk a külsőségeket, térjünk rá az esztétikumra! Említettem a zsírégető következményt. Bizonyos források szerint, aki elkezdi a kettlebelles edzéseket, akár heti 1% testzsírtól is megszabadulhat (nyilván extrém magas testzsírról lehet szó). A bell nem épít túlfejlett izomzatot, inkább azt mondhatnánk, hogy optimalizálja a testet, atlétikus alkatot alakít ki. Magyarán, aki túlsúlyos, az fogyni fog tőle, aki pedig cingár, az izmosodik. A leginkább jellemző hozadéka a széles váll.

Részemről jelentős sportmúlttal a hátam mögött fogtam hozzá. Egy cimborám mutatta meg az alapokat, innen a magam útját jártam. Könyvekből, videókról tanultam a mozdulatokat egy szintén kezdő barátommal. Lehet, szerencsénk volt, de sohasem sérültünk meg mindeközben. Ennek ellenére azt javaslom, hogy forduljunk szakértőhöz. Különösen, ha nincsen semmi előképzettségünk, ismeretlen számunkra a súlyzók világa. Ha gyakorlott emelők vagyunk, akkor is érdemes megkérnünk valakit, aki hozzáértő. Nem érdemes hősködni. Majd minden városban, kerületben vannak RKC oktatók (talán épp a szomszédban), keressük meg a legközelebbit. Így elkerülhetjük az esetleges sérüléseket. Az eszköz köré épülő módszer fokozatossága kifizetődik. Ár tekintetében nem drágább (vagy nem sokkal), mint egy edzőtermi bérlet. Az oktatók mindegyike más-más hangsúllyal dolgozik. Van, aki a ballisztikára helyezi a hangsúlyt, van, aki az erőre. Sokoldalúak, a legtöbben más területeken is szakértőek, többen foglalkoznak FMS-sel is. A gyakorlatok helyes elsajátítása és némi edzésrutin után (fél-egy év) akár be is ruházhatunk egy golyóra. Ára 500–1000 Ft között mozog kilónként. Elnyűhetetlen, biztosra vehetjük, hogy „túlél” bennünket.

Egy belles edzés nem több mint egy óra, bemelegítéssel és levezetéssel együtt. Kényelmesen edzhetünk otthon. Férfiak 12–16 kg-mal szoktak kezdeni, persze ez edzettségtől is függ. Nők 6–8 kg-mal kezdenek általában. Bizony nők is használják, formásak lesznek tőle, semmi duzzadó izom. Nem lesznek tőle NDK-s úszónők. Részemről kezdetben egy 24-esre ruháztam be, de már több kettlebell is van a birtokomban. A kedvesem könnyedén végez lendítéseket a 32-esünkkel, és nyomásnál 20-assal dolgozik és épp a 24-esre készül.

Összefoglalva a rövid, de nagyon intenzív edzéseken komoly erőre, használható izomzatra teszünk szert, közben pedig a cipőnket is be fogjuk tudni kötni és nem fulladunk ki, ha gyalog kell felmennünk az ötödikre. A kedvező jelek hetek alatt megmutatkoznak.

Ez mind szép és jó, de mint az életben általában, a dolgok itt sem feketék és fehérek. A kettlebell sokoldalú eszköz, felhasználási köre széles, ám nem mindenre alkalmas és nem mindenkinek való. Ez a céloktól és a beállítottságtól függ.

Akinek elsődleges szándéka az izomtömeg-növelés, az a testépítésnél jobbat nem tehet, ugyanis ebben a műfajban a vaspumpálás kétségkívül verhetetlen — bár kiegészítésként, és szálkásítási periódusban hasznos eszköznek bizonyulhat. Aki erőt is szeretne, annak érdemes kipróbálni.

Mivel a kettlebell fix súly, az ellenállás fokozatos növelése itt jóval nehezebb. Nincsenek állítható tárcsák, melyek segítségével fokozatosan növelhetjük a súlyt. Ehhez több golyó kell! Persze ez áthidalható, ha az ember RKC oktatóhoz jár, itt ugyanis a fejlődéstől függően kedvünkre válthatunk golyót, ha már hozzáerősödtünk egy adott mérethez.

Ha otthon bellezünk, lassacskán nem lesz elég egy golyóbis. Ezek bizony szaporodnak, ahogy fejlődünk. Így már költséges ez a mozgásfajta, még ha örökre is szól a beruházás. Megjegyzem, egy adott súlyú kettlebellt nem lehet kinőni, hiába erősödünk hozzá! Egyszerűen más gyakorlatot kell vele végezni, eltérő ismétlésszámmal.

Számtalan előnye mellett be kell vallani, hogy az erőedzésben a nagysúlyos elemelés pótolhatatlan. Emelj! Igaz, a bell által felerősített törzsizomzat és a ballisztika fokozzák az elemelést, de nem helyettesíthetik azt. Az is idekívánkozik, hogy Pavel többször is felhívja a figyelmünket arra, hogy amennyiben emelés vagy más sport mellett vágunk bele a bellezésbe, az eredeti mozgástípust semmiképpen se hagyjuk abba. Ez elkerülhetetlenül visszaeséshez vezet.

A kettlebellel végezhető gyakorlatok elsajátítása nem könnyű! Ezek a mozdulatok sok gyakorlást igényelnek. A testépítésben is örök téma a gyakorlatok helyes végrehajtása, elég, ha körbenézünk bármelyik edzőteremben. Itt más a helyzet. A csökkentett mozgástartományban való munka megengedhetetlen, a csaló gyakorlatok szintúgy. Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, fókuszvesztés és máris komoly sérüléshez vezethet. Ha teszem azt egy 32-es golyóbis megindul, ki tudja hol áll meg… Ezért különösen fontos az alapok elsajátítása, amihez nem árt szakértőhöz (RKC oktatóhoz, vagy legalább gyakorlott belleshez) fordulnunk.

A kettlebell gyakorlatok az egész testet megmozgatják, ezért az eszköz bizonyos testtájak elkülönített edzésére kevésbé alkalmas. Ilyen például a mellizom. Ha mondjuk megvettük első, egy szem 16 kg-os kettlebellünket, azt fogjuk tapasztalni, hogy a széles hátizom (latissimus dorsi) edzéséhez ez bizony kevés. Ehhez nagyobb súly kell, bár többek között az ún. oldalsó nyomásban az is dolgozik — és járulékosan számos más mozdulatban is kísérő szerephez jut. Ha több (megfelelő súlyú) bellünk van, akkor e hibát természetesen ellensúlyozni tudjuk. Mondanom sem kell, hogy nem haszontalan a kettlebelles edzéseket kiegészíteni saját súlyos gyakorlatokkal. Elsősorban a húzódzkodást és a fekvőtámaszt tudnám kiemelni.

Újabb, esztétikai szempont a kettlebelles edzések kellemetlen hozadéka, a folyamatos ápolásra szoruló bőrkeményedések.

Bízom benne, hogy ezzel a kis összefoglalóval az érdeklődők számára megkönnyítem a kezdeteket, és sikerült tisztáznom néhány félreértést is.

Ajánlott irodalom:

Pavel Tsatsouline: Kezdd el a kettlebellt!

Kezdéshez minden fontos információt, hátteret tartalmaz.

Pavel Tsatsouline: A kettlebell visszatér

Erősen haladóknak ajánlott!

Kenneth Jay: Viking Warrior Conditioning

Mindent a kettlebell szakításról.

Geoff Neupert: Kettlebell Muscle

Haladóknak! Jól felépített progresszió, kettlebell komplexekkel a kiváló Geoff Neuperttől.

Ha tetszett, lájkolj minket Facebookon, vagy kövess Twitteren is!


Originally published at emelj.com.

One clap, two clap, three clap, forty?

By clapping more or less, you can signal to us which stories really stand out.