A nagy omega-3 vita

Az omega-3-mat már jónéhány éve a szív és érrendszer egészsége szempontjából alapvető fontosságú zsírsavnak tartják — mi is azon kevés táplálékkiegészítő között tartjuk számon az omega-3 készítményeket, amelyet érdemes megfontolni, amennyiben nem fogyasztjuk rendszeresen ebben a zsírsavban gazdag halak húsát. Nemrég azonban nagyobb figyelmet kapott egy tanulmány, amely több, releváns cikk eredményeit elemezve próbálja megállapítani, hogy valóban segít -e az omega-3 készítmények szedése.

A tanulmány konklúziója 20 cikk eredményeit statisztikailag vizsgálva az, hogy nem csökkenti érdemben a kockázatokat az omega-3 készítmények fogyasztása. Talán nem kell ecsetelni, hogy ha a leírtak megállják a helyüket, az a táplálékkiegészítő-ipar részére egy kiadós pofánbaszással ér fel — a halolaj, krillolaj és társai zsíros kis profittal kecsegtető készítmények, és az üzletnek bizony az ilyen viták nem tesznek jót. Mi az igazság? Vajon az omega-3 is csak egy jól körülhatárolható lobbi által marketingelt, alapvetően hatástalan táplálékkiegészítő?

Kétségtelen tény, hogy ezek a készítmények roppant népszerűek a fogyasztók körében: csak az Egyesült Államokban 739 millió dollár értékben keltek el 2009-ben, 2010-ben pedig majdnem 4 milliárd dollár (!) forgalmat generáltak az omega-3-mal “megerősített” termékek — rendkívüli lobbierő áll tehát mögöttük. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az omega-3 azon kevés táplálékkiegészítő egyike, amelyek hatásosságát komoly klinikai kutatásokkal támasztották alá. Mára már odáig jutottunk, hogy háziorvosok is ajánlják az omega-3 kapszulák és olajok fogyasztását — az orvostársadalom és a táplálkozással foglalkozó szakértők tehát általában ezen készítmények mellett foglalnak állást.

A viszontválasz nem sokáig váratott magára — a tanulmánnyal kapcsolatos hibákra és hiányosságokra hívja fel a figyelmet Dr Hector Lopez is, akinek összefoglaló véleményét Eric Cressey blogján olvashatjuk. Szerinte a több mint 3600 releváns cikk közül 20-at kiválasztani és használni félrevezető, valamint az ok-okozati összefüggés (vagy annak hiánya) sem állapítható meg az alkalmazott statisztikai módszerrel. A felhasznált tanulmányokban ráadásul az alanyok más gyógyszereket és készítményeket is kaptak, ami szintén megkérdőjelezi a levont konklúziót. Az alkalmazott omega-3 dózis is alacsony volt, és nem tanulmányozták a páciensek étkezési szokásait. A statisztikai trend pedig még így is némi kardiovaszkuláris védelmet mutatott — még az előbb említett hibák ellenére is.

A hasonló metaanalízeseket mindig érdemes némi fenntartással kezelni — mivel a kutatók ilyenkor másodlagos forrásokból dolgoznak, általában tisztán matematikai — statisztikai módszerekkel keresve hipotéziseik igazolását, így a kapott eredmény is az eredeti adatok és elemzésük megbízhatóságától és minőségétől függ. Valószínűleg számos, az omega-3 hatását vizsgáló cikket olvashatunk még a jövőben, amelyek majd megerősítik vagy cáfolják a fenti állításokat. A tanulmányok többsége azonban egyelőre az omega-3, mint értékes potenciális táplálékkiegészítő oldalán áll.

Ha tetszett, lájkolj minket Facebookon, vagy kövess Twitteren is!


Originally published at emelj.com.

One clap, two clap, three clap, forty?

By clapping more or less, you can signal to us which stories really stand out.