Egészség, egészséges életmód

Az alábbi nagyszerű összefoglalót ismét Tom követte el — köszönjük!

Az utóbbi időben több cikk, komment jelent meg a blogon, amely az egészséges életmód témáját feszegeti. Mit (ne) együnk? Mennyit? Mi az ideális mozgásforma? Mennyit kell mozogni? Mennyi az ideális testsúly? Egyáltalán mi az egészség? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia hivatalos, 2011-es ajánlásainak felhasználásával.

A WHO definíciója szerint az egészség nem más, mint egy olyan fizikai, mentális és szociális jóllét (“well-being”), amely nem csupán a betegségek hiányát jelenti. Ebből is látszik, hogy összetett fogalomról van szó. Milyen tényezők járulnak hozzá egészségünkhöz?

Mint az ÁNTSZ ábráján látható az egészségügynek van a legkisebb szerepe egészségünk megőrzésében, ha bemegy az ember egy kórházba, gyorsan rájön, hogy miért. Másrészről pedig az orvosok általában a már kialakult betegségekkel foglalkoznak, a (primer) megelőzéssel, tehát az egészség megőrzésével sajnos nem. A genetikai tényezők adottak, jelen tudásunk szerint semmilyen módon nem tudjuk befolyásolni genetikai adottságainkat. A környezeti hatások már részben befolyásolhatók (víz, levegő tisztasága stb). A legfontosabb tényező azonban egyértelműen az életmód. Ezzel foglalkozik részletesen az ajánlás. Egy egészséges ember számára a 3 legfontosabb életmódbeli tényező a dohányzás kerülése (aktív és passzív egyaránt), a megfelelő táplálkozás, és a rendszeres testmozgás. A dohányzás káros hatásai jól ismertek. Most nézzük meg mit mondanak az orvosok az utóbbi két tényezőt illetően!

Táplálkozás

Az energiaegyensúlyt klasszikusan a Harris-Benedict képlettel számolják ki a dietetikusok. Ez egy olyan formula, ahol néhány paraméterünk megadásával kiszámolható a napi kalóriaigényünk. Ha ennek megfelelő a kalóriaegyensúlyunk (számoláshoz segítség itt), tartjuk a súlyunkat. Ha ennél többet viszünk be, hízunk, ha pedig kevesebbet, fogyunk. A testtömegindex (BMI) azt segít eldönteni, hogy súlyunk megfelelő tartományban van-e. A statisztikák szerint 25-ös BMI felett megnő a szív-érrendszeri és daganatos betegségek előfordulási aránya, míg 18,5 alatt esendőbbé válunk pl. a fertőzésekre. Persze Arnold Alois Schwarzenegger BMI-je valószínűleg jóval 30 felett volt fénykorában (szerintem még most is — S.), mégsem halt meg infarktusban, hiszen neki a 25 feletti részt nem zsír, hanem izom adta. Éppen ezért sokan nem is a BMI-t, hanem a testzsír-százalékot (testösszetételt) nézik, amelyet különböző módszerekkel lehet mérni, és táblázatok tartalmazzák a nemre, korra vonatkozó ideális értékeket. A konditeremben lévő, kézbe vehető, pár ezer forintos vackok alkalmatlanok a testzsír-százalék mérésére (Patriknak például simán 25%-öt mért — ezen mondjuk jókat kacagtunk — S.).

A többi pont (kb 1/2 kg zöldség-gyümölcs/nap, rostdús táplálkozás, halfogyasztás stb) egyértelmű, az alkohol a tiszta alkoholra vonatkozik (10g alkohol= 1dl bor vagy 2 dl sör). Érdemes megjegyezni, hogy a magyar ember átlag sófogyasztása 15–18 gramm, amelynek jó részét (kb 60%-át) a tányérunkra kerülő mélyhűtött/félkész ételek, felvágottak stb már eleve tartalmazzák.

Testmozgás

Az ajánlás szerint célszerű kombinálni az aerob (“kardio”) és anaerob (“súlyzós”) edzéseket. Az intenzitást sokféleképpen lehet mérni, az egyszerű hobbisportoló természetesen nem fog metabolikus egységet (MET) meg Borg skálát számolgatni, egyrészt mert teljesen felesleges, másrészt mert ennek inkább diagnosztikus jelentősége van, illetve élsportolóknál releváns. A maximális szívfrekvenciát viszont célszerű mindenkinek kiszámolni (220-életkor) és ezt, vagy ennek legalább a 80%-át megcélozni az edzés során. Mint látható az edzések frekvenciáját heti 5–7 alkalomra teszik, de ezt nyugodtan lehet emelni, ha bírja az illető. Minél több, annál jobb. Középkorúaknak ajánlott egy általános orvosi vizsgálat (EKG, vérnyomás, labor), mielőtt nekiállnak maratont futni, nehogy úgy járjanak, mint szegény Pheidippidész (szerintem inkább mindenki felejtse el a hosszútávfutást, jobban jár — S.).

Ha tetszett, lájkolj minket Facebookon, vagy kövess Twitteren is!


Originally published at emelj.com.

One clap, two clap, three clap, forty?

By clapping more or less, you can signal to us which stories really stand out.