Lábnap

Ahogy nézegetem a nemzetközi erőemelős-motivációs anyagokat, megint kezdi felütni a fejét néhány makacs hülyeség és öreg tévhit. Következtetéseink természetesen nem reprezentatívak — csakis saját testünkön kísérleteztünk, de mindketten hasonló eredményekkel. Tehát:

Lábnap:

Vékony lábú sporttársakat szégyenítenek meg, miszerint “kimaradt a lábnap” — és most nem az aránytalanul nagy felsőtesttel és pálcikalábbal rendelkező kollégákról beszélünk, hanem a kisebb vádlijúakról.

1, Ismétlés: az erőemeléstől, guggolástól nem lesz vastag lábad vagy nagy vádlid. A vádli leginkább adottság, persze külön gyúrhatsz rá, ha ez annyira fontos.

2, Az erőemelőknél nem jellemző, hogy lábnapot tartanának. Heti 2–3–4 edzés mehet ugyanazokkal a gyakorlatokkal: guggolás, tolás, húzás. Utóbbi kettőt lehet variálni. Magyarul: minden nap lábnap.

Az erőemelők nem szépek:

Ezt általában gyenge (?), ám szép izomzatú crossfitesekkel támasztják alá — szembeállítva a vagány, túlsúlyos, ám nagyon-nagyon erős erőemelőkkel.

Visszatérve az előző pontok egyikére: az erőemeléstől lehet csak igazán fogyni és szálkásítani (természetesen edzésmódszertől függően, a saját testtömeg arányában mérve), hacsak nem szándékozol a legfelsőbb súlykategóriába lépni Alekszejev-kinézettel, ahol esetleg 20 kg-val többet tudsz felhúzni, mint 50 kg-val könnyebben tudtál.

Saját tapasztalat ismét: amíg nem eresztesz hasat (tehát nem válsz hivatalosan is túlsúlyossá), addig minden felszedett kiló többszörösével javulhat a maxod. Ez a hatás azonban degresszív, és egy idő után a saját testtömeged gyarapításával már csak sokkal kisebb mértékben fogsz tudni többet emelni.

Visszatérve: heti 3 emeléssel (és 1 kisebb futással) gyönyörű lehetsz te is. Ha boldogabbá tesz, hogy 150 kilósan felhúzol 200-at, akkor persze csináld.

A futás felesleges:

Az. Illetve nem. A futás bemelegítésnek, vagy mondjuk heti egyszer kiegészítőnek kiváló.

Egy hétköznapi edzés során nem nagyon tudok olyan gyakorlatot mondani, amivel olyan szépen meg tudod dobni az elején a pulzusodat és le tudsz izzasztani, mint egy 10 perces futással (se a kettlebell, se az ugrálás nem használt nálam annyira). Utána az emelés is sokkal jobban, könnyebben fog menni.

Ugyanez a helyzet a heti egy szigetkörrel — nem kell több, de tökéletesen leszedi az emberről a felesleges vizet, puffadást, átmozgat, kikapcsol, karcsún tart.

Aki félmaratonokat, maratonokat nyom, lelke rajta: de ezzel büszkélkedni olyan, mintha az ember csak krumplistésztát fogyasztana, és azzal vágna fel a facebookos közössége előtt.

A futástól önmagában se szép, se erős, se semmilyen nem leszel. Főleg az ilyen buli-városi futással nem. Tessék szépen beépíteni valami értékesebb tervbe!

One clap, two clap, three clap, forty?

By clapping more or less, you can signal to us which stories really stand out.